Klastrompusztai búcsú 2019

"Jó kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy nem lesznek megpróbáló, nehéz helyzetek az életünkben."

2019. szeptember 23.

2019. szeptember 15-én már sokadik alkalommal hangzottak fel az ismert dallamok a klastrompusztai búcsú alkalmából összegyűlt hívek örömére. Boldog Özséb „mai remetéi” imára és tiszteletadásra gyűltek össze a Szent Kereszt tiszteletére emelt egykori kolostor romjainál. Az ünnepi szentmisét Csóka János, pálos tartományfőnök atya és Magyar Pál, kesztölci plébános közösen celebrálták.

János atya szeretetteli szavai figyelmeztettek minket arra, hogy jó kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy az életünk csupa öröm. Eloszlatta azt a tévhitet, hogy ha rendszeresen járunk templomba, imádkozunk, gyónunk, betartunk minden parancsolatot, akkor nem lesznek megpróbáló, nehéz helyzetek az életünkben. Isten azt szeretné, ha fejlődnénk, egyre jobbá, tisztábbá válnánk és ehhez bizony helyzetek kellenek, ahol ezt „gyakorolni” lehet.

A szentmise végén a hagyományosan jelen lévő Európai Borlovagrend tagjai mondták el imádságukat. Ezután Olaj Dávid, a megfogant élet védelméért alakult József Szövetség elnöke szólt és buzdított a Lelki adoptálás imádságához való csatlakozásra.

Mint elmondta, a lelki örökbefogadás azt jelenti: a szívünkbe fogadunk egy ismeretlen magzatot, akinek a szülei abortuszon gondolkodnak, és kilenc hónapon keresztül imádkozunk, hogy e gyermek családja megtartsa, elfogadja, megszeresse a kis jövevényt, mint Isten ajándékát. A lelki adoptálás Fatimából indult, majd Lengyelországból, egy zarándoklat alkalmával jutott el Magyarországra az 1980-as években. A következő időszakban sok helyen elterjedt az országban, és az abortuszok száma is csökkenni kezdett.

A szentmisét követően a Magyar Pálos Rend és Kesztölc település képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, miszerint Pető Zsuzsa Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze által a pilisi pálosokról írt könyvét, közös gondozásban kiadják.

A kötet a pálos kutatások eredményeinek legújabb összefoglalását adja, azonban fő célja nem csak általános következtetések levonása volt , hanem egy kiemelkedően fontos terület, a pilisi történeti táj egyediségének a feltárása is. Erős hangsúly esik a legújabb régészeti-térinformatikai kutatási módszerekre és értelmezési rendszerekre is. A kolostori táj szempontjából leginkább malmokra, halastavakra, utakra, szántókra és szőlőkre vonatkozó adatok kerültek összefoglalásra, de ez korántsem jelenti azt, hogy más típusú információ ne volna része a kolostortáj bemutatásának. A pálosok esetében a remeteség szimbólumaiként ismert „elemek”, a barlangok és patakok feltérképezése és értelmezése is kiemelt feladat volt, de főleg a vízgazdálkodás nyomai azok, amelyek megtalálására nagy esély van még ma is. Ebből a szempontból a Pilis ember által viszonylag csekély mértékben bolygatott erdőségei, a mai nemzeti park részei különösen sok lehetőséget tartogatnak.

 Papp Orsolya

Fotó: Hadikfalvi Farkas István, Juhász Sándor, Etler Péterné, Zsuzsa, Kecskeméti Tibor