Pálos települések VII. találkozója

Első alkalommal adott otthont a Pálos Települések Találkozójának város, olyan, amelyik megyeszékhely és püspöki székhely is.

2018. június 12.

Pécs volt házigazdája a Pálos Települések VII. Találkozójának 2018. június 9-én, szombaton. A találkozón olyan települések vettek részt, ahol történelmünk során jelen volt, vagy ma is jelen van az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend. A közös múltnak a megismerése és ápolása, valamint a kapcsolatok mélyítése és közös célkitűzések megfogalmazása céljából a Pálos Rend és ezeknek a pálos településeknek a polgármesterei 2010-ben hagyományteremtő jelleggel indították útjára az immár sikeres sorozatra visszatekintő, és minden évben más-más településen megrendezésre kerülő kezdeményezést.
Az idei találkozó több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen első alkalommal adott otthont a Pálos Települések Találkozójának olyan település, ami város, ráadásul olyan, amelyik megyeszékhely és püspöki székhely is. Ezen kívül az a tény is emelte az idei alkalom jelentőségét, hogy Pécsett található a Pálos Rend Magyarországi Tartományának központja, természeti környezetében pedig a rend történetének kezdetéig visszanyúló Jakab-hegyi pálos kolostornak a romjai, ahol Bertalan pécsi püspök idején, a XIII. század első felében már remeték éltek.
Az ország 27 települése, több mint 100 fővel képviseltette magát a pécsi találkozó alkalmával, melyet hagyományosan szentmise nyitott meg a Pálos templomban, majd a Zsolnay Kulturális Negyedben és Pécs belvárosában kulturális programok gazdagítottak. A találkozó során tartott ünnepség keretében beszédet mondott a házigazda település, Pécs polgármestere Páva Zsolt, Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök és Csóka János pálos tartományfőnök, majd Páva Zsolt pécsi polgármester a találkozók vándorzászlójának átadásával adta tovább a rendezés megtisztelő feladatának stafétáját a következő évi találkozó megszervezését vállaló település, a Somogy megyei Iharos polgármesterének, Horváth Győzőnek.

A nagy sikerű esemény megvalósítását széleskörű pécsi összefogás segítette, melyben a főszervező Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, és a vele szorosan együttműködő Magyar Pálos Rend Tartományfőnöki Hivatala mellett részt vett, illetve az eseményt támogatta a Pécsi Egyházmegye, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Mecsekerdő Zrt., a Zsolnay Kulturális Negyed, a Tüke Busz Zrt., a Teleky cégcsoport és a Szent György Fogadó.

A Magyar Pálos Rend és Pécs városának története immár 800 évre visszanyúlóan fonódik össze. Bertalan pécsi püspök 1225 körül telepítette a Jakab-hegyen közösségbe a Mecsekben élő remetéket, akik aztán a pálos szerzetesrendet a XIII. század közepén megszervező Esztergomi Boldog Özséb bíztatására csatlakoztak Remete Szent Pál Pilisben élő követőihez, a pálosokhoz. A törökvész idején a pálos remetéknek el kellett menekülniük a Jakab hegyről, de a törökök kiűzése után azonnal, már 1686-ban visszatelepültek Pécsre. 1741 és 1756 közt építették fel a mai Lyceum templomot és a mellette álló kolostort, ahol jelenleg a Széchenyi Gimnázium működik. 1786-ban II. József császár feloszlatta a rendet, így a pálosoknak el kellett hagyniuk az éppen csak felépült templomukat és kolostorukat. Közel 150 éven keresztül, 1934-ig kellet várni arra, hogy Magyarországra, és így Pécsre is visszatérhessen a Pálos Rend. Ekkor kezdték felépíteni a Mecsek oldalában az új templomot és kolostort. 1950-ben ismét betiltották a rendet, és ezt követően csak majdnem 40 évvel később, 1989-ben indulhatott el újra. Ennek az újrakezdésnek, mint mindegyik alkalommal, az egyik természetes állomása ekkor is Pécs volt, az a város, amely megkülönböztetett helyet tölt be a Magyar Pálos Rend életében. Pécs városa és egyházmegyéje mindig, minden csapás után visszahívta és letelepítette a pálos szerzeteseket, a város vezetése és polgárai, a különböző hivatalok és szervezetek pedig a mai napig is megbecsüléssel, jó szándékkal fordulnak a rend felé. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Pálos Rend azon kevés Magyarországon működő szerzetesrendek közé tartozik, melynek nem a fővárosban van a központja, hanem Pécsett.

Az esemény fotógalériája megtekinthető a Kincstárban.

Fotó: Varga László